Ugorj fel! Próbáld meg elkapni a felhőt!

Megy a nap le, mintha valami dolga lenne máshol

Ha székre állsz eléred. A múlt tapétaerdő volt,

Ma falfehér az élet is

Mutasd meg mennyit ér nálunk a káosz,

Egy keringő az otthonunk, ki tudja merre tart. Egy

Lassú test húz fél erővel másikat magához

Nem is olyan rossz ez végülis.

Mezítláb hajnalig. Ott lesz az Isten, csak

Valahol, még megállunk egymást szeretni

Másznál a létrán, de fentebb már nincsen

Ez már a fent, fentebb nincsen már semmi

Számolnál tíztől,

Mikor már régen felszálltunk

Visszamenni nem lehet,

Pedig maradt ott belőlünk

Én szűkebbre húznám az űrt,

De persze csak tágul

Szétszórtuk magunkat

Kicsit ott vagyunk bárhol

Mezítláb hajnalig. Ott lesz az Isten, csak

Valahol, majd megállunk egymást szeretni

Fent vagy már, fentebb nincsen már semmi

Számolnál tíztől,

Mikor már régen felszálltunk

Visszamenni nem lehet, pedig

Maradt ott belőlünk

Én szűkebbre húznám az űrt,

De persze csak tágul

Szétszórtuk magunkat,

Kicsit ott vagyunk bárhol

Mezítláb hajnalig. Ott lesz az Isten, csak

Valahol, még megállunk egymást szeretni

Másznál a létrán, de fentebb már nincsen

Fent vagy már, fentebb nincsen már semmi

Számolnál tíztől,

Mikor már régen felszálltunk

Visszamenni nem lehet, pedig

Maradt ott belőlünk

Én szűkebbre húznám az űrt,

De persze csak tágul

Szétszórtuk magunkat

Kicsit ott vagyunk bárhol

Számolnál tíztől,

Mikor már régen felszálltunk

Visszamenni nem lehet, pedig

Maradt ott belőlünk

Én szűkebbre húznám az űrt,

De persze csak tágul

Szétszórtuk magunkat

Ott vagyunk bárhol

Bárhol